Ecuador kiáll a Galápagos-szigetekért
2023-05-11 00:00:00 Farmosi Nóra
Ecuador kedden rekordot döntő megállapodást jelentett be, amelynek célja adósságterhének csökkentése és több százmillió dollár felszabadítása a Galápagos-szigetek tengeri élővilágának megőrzésének finanszírozására.
A debt-for-nature ( adósság a természetért ) megállapodás olyan, mint egy jelzáloghitel refinanszírozása, csak államkötvényekre. Gustavo Manrique Miranda, ecuadori külügyminiszter a lépést történelmi egyezménynek nevezte, amely tudatosítja a természet értékét. Azt mondta, Ecuador olyan gazdag, mint a világ leggazdagabb országai, „de a mi pénzünk a biológiai sokféleség”.
Milyen szerepet játszhat a pénzügyi szektor a természetvédelemben?
Amikor az országoknak készpénzre van szükségük, gyakran kötvényeket adnak el, amelyeket idővel kamatostul visszafizetnek. Ecuador jelenleg adóssággal és politikai zűrzavarral küzd. Kötvényei annyit veszítettek értékükből a piacon, hogy egyes befektetők, vélhetően a nagyobb veszteségektől tartva, 1,6 milliárd dollár értékben hajlandóak voltak eladni kötvényeiket a Credit Suisse banknak átlagosan 40 cent dollárért - írja a New York Times.
A bank ezután 656 millió dolláros Galápagos tengeri kötvényre váltotta át őket, amelyet egy kölcsön finanszírozására használt fel, segítve ezzel Ecuadornak a természetvédelem finanszírozását. Ez teszi az ügyletet a történelem legnagyobb, a természetért megkötött banki egyezményévé. A bank befektetői érdekeltek az olyan lehetőségek irányába, amelyek pozitív hatással vannak a természetre és a társadalomra – mondta Ramzi Issa, a Credit Suisse tranzakciójának vezetője.
A szerkezetátalakítás azt jelenti, hogy Ecuador több, mint 1 milliárd dollárt takarít meg a jövőbeni kamat- és tőkefizetéseken. A régi kötvénytulajdonosok a maguk részéről elkerülik a nagyobb veszteségek kockázatát, az Egyesült Államok kormányának fejlesztési bankja pedig politikai kockázati biztosítást nyújtott a galápagosi megállapodásban.
Miért fontos a biológiai sokféleség védelme?
A klímaváltozás nem az egyetlen környezeti csapás, ami veszélyezteti a Galápagos-szigeteket. A tudósok becslése szerint világszinten egymillió növény- és állatfajt fenyeget a kihalás veszélye, nagyrészt az emberi tevékenység miatt.
Decemberben a nemzetek megállapodtak abban, hogy intézkedéseket tesznek a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására. Ehhez viszont pénz kell. A világ nagy biodiverzitású országai pedig általában a globális délen találhatók, és még mindig a gyarmatosítás örökségeitől szenvednek, gyakran az adósságokból is nehezen lábalnak ki.
A súlyosan eladósodott országokban vagy az adósságfizetés kockázatának kitett országokban nincs lehetőség arra, hogy a környezetvédelmet prioritásként kezeljék, és a rossz hitelminősítések miatt nem vonzóak a befektetők számára" - mondta Alice Hughes, a Hongkongi Egyetem természetvédelmi biológia professzora. Az ilyen csereügyletek „eszközöket biztosítanak ezeknek a problémáknak a leküzdésére.
A decemberi megállapodás arra szólítja fel az országokat, hogy 2030-ra a világ szárazföldi és vizeinek 30 százalékát védjék meg. Az óceánok esetében ez nem csupán a védett tengeri területek létrehozását jelenti, hanem azok megfigyelését és a szabályok betartatását is. Annak ellenére, hogy évek óta védik a Galápagost, az illegális halászat, az éghajlatváltozás és a túlzott turizmus veszélyezteti.
A debt-for-nature ( adósság a természetért ) megállapodás részeként Ecuador kötelezettséget vállalt arra, hogy mintegy 18 év alatt több mint 323 millió dollárt költ a Galápagos régió természetvédelmi területeire, különösen a Hermandad Marine Reserve kezelésére és megfigyelésére, egy újabb védett területre, amelyet a kormány 2021-ben jelentett be. A tranzakcióból befolyt pénz egyúttal egy olyan alap létrehozását is segíti, amelynek célja az ilyen tevékenységek örökös finanszírozására.
A siker a hatékony óceánvédelem eléréséhez szükséges pénzügyi források biztosításán múlik, amiben úgy gondoljuk, hogy a pénzügyi szektor nagyon fontos szerepet játszhat – mondta Giuseppe Di Carlo, a Pew Bertarelli Ocean Legacy Project igazgatója, amely segített a galápagosi megállapodás megkötésében.