Dr. Keszi István, az Alapítvány alapítói jogainak képviselője az ünnepségen elmondta, hogy a magyar nyelv ápolása több mint egyszerű nyelvészeti kérdés. A magyar nyelv nemzetösszetartó erő, annak egyik kifejezése, hogy összetartozunk. Ezért is fontos minden olyan tett, amely a magyarság anyanyelvének megőrzését segíti, és fontos azok elismerése, akik a mindennapokban és a tudomány területén mindezért erőn felül teljesítenek.

Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter adta át a díjakat a Magyar Tudományos Akadémián. Beszédében kiemelte: „A magyar nyelv köszöni szépen jól van, túlélte az elmúlt egy évezredet, mégis szükséges az, hogy folyamatosan ápoljuk és gondozzuk. Hálás köszönet azoknak, akik azon dolgoznak, hogy ez a szép nyelv, a magyar nyelv fennmaradhasson akár határon innen, akár határon túl.”

A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.

Bozsik Gabriella

Bozsik Gabriella pályája egyformán erős szálakkal kötődik Egerhez, illetve a helyesírás kutatásához és tanításának módszertanához. Az egri tanárképző főiskola magyar–ének szakjának elvégzése és nyolc évnyi általános iskolai tanítás után 1981-től egészen 2016-os nyugdíjazásáig az egri főiskolán oktatott. A doktori címet 1990-ben szerezte meg, alkalmazott nyelvészethez kapcsolódó kandidátusi értekezését pedig 1996-ben védte meg. 1998-től főiskolai tanárként tevékenykedett. Egész pályáját végigkísérte a tanításmódszertan iránti elkötelezettség. Alapító tagja a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoportnak, valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának, 2008-tól 2017-ig rovatvezetője az Anyanyelv-pedagógia című online folyóiratnak. A főiskola gyakorlóiskolájával közösen elindította és szervezője, illetve sikeres felkészítője volt a magyar szakos tanárjelöltek számára szervezett anyanyelvtanítási versenynek.

A helyesírás elméleti és gyakorlati kérdései iránti érdeklődését nemcsak nagyszámú publikációja jelzi (kandidátusi értekezése és publikációinak jelentős része is a helyesíráshoz kötődik), hanem a helyesírás területén kifejtett szakmai munkássága és szervezőtevékenysége is. Helyesírási kurzushoz kapcsolódó gyakorlókönyvet és távoktatási anyagot készített, 1987-től kezdve pedig a pedagógusképző intézmények Nagy J. Béláról elnevezett országos, majd később Kárpát-medenceivé bővült döntőjének szervezője lett. A rendezvény szakmai programjának anyagához kapcsolódó tanulmánygyűjtemények szerkesztője, illetve szerzője. A helyesírás területén végzett munkássága elismeréseként 2024-ben Magyar Nyelvőr Díjban részesült.

Nagy Natália

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének docense, a filológiai tudományok kandidátusa. Kutatási területei: a néprajz, a névtan, a helyesírás, az anyanyelvi tantárgy-pedagógia, Kandidátusi értekezését 2005-ben védte meg Beregszász és környéke földrajzi nevei a magyar anyanyelvűek nyelvhasználatában címmel. Tanárként elkötelezetten tevékenykedik azért, hogy a felnövekvő generáció mélyebben megismerje anyanyelvét. A hagyományok átörökítését és megélését hangsúlyozva arra buzdít, hogy kárpátaljai magyarként mindenkinek a maga területén kell gazdagítania az anyaországtól elszakított közösség értékeit. Fontos számára a tehetséggondozás. Szervezője a Kárpát-medencei Simonyi Zsigmond és Nagy J. Béla helyesírási versenyek, valamint az Anyanyelvi játékok –játékos anyanyelv verseny kárpátaljai fordulóinak. Hallgatói eredményesen szerepelnek a hazai és az anyaországi tudományos konferenciákon. Nagy Natália aktívan vesz részt különböző szakmai és társadalmi szervezetek, többek között aKárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács munkájában. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Külső Köztestületének. A kárpátaljai magyarság anyanyelvének megőrzése érdekében tett erőfeszítéseiért, szakmai munkájáért 2024-ben Magyar Nyelvőr Díjban részesült.

Novotny Zoltán

A hazai sportújságírás meghatározó alakja, 1966 óta sportriporter, igényes magyar nyelvű sportközvetítései egy generációt tanítottak. A sportnyelv művelésének és fejlesztésének legendás alakja. 1963-ban történelem–magyar szakos tanárként végzett az ELTE-n. Ezt követően bemondóként dolgozott, majd 1966-ban sportriporter lett. 1982-től 1996-ig vezette a rádió sportosztályát, 1996 és 2003 között a Petőfi Rádió főszerkesztője volt.Rengeteg jelentős hazai és nemzetközi sporteseményről tudósított magas színvonalon. A Magyar Sportújságírók Szövetségétől és a Nemzetközi Sportújságíró Szövetségtől is életműdíjat kapott, de számos más elismerésnek is birtokosa. A magyar sportnyelv kimagasló műveléséért és alakításáért 2024-ben Magyar Nyelvőr Díjban részesült.