Az érettségi, azaz a matura mégsem az osztrákok találmánya: szomszédaink a poroszoktól vették át. Ekkor még a gimnáziumot elvégezve nem volt kötelező letenni, csupán azon diákoknak, akik egyetemen kívántak továbbtanulni.

Az érettségi ellen többen is felléptek: a magyar református egyház mellett báró Eötvös József és Schneller István, a kolozsvári tanáregylet elnöke sem tartotta a maturát jó ötletnek. Az oktatást felügyelő egyház az iskolák államosításától, a magyar lakosság az elnémetesítéstől tartott.

Ennek ellenére az érettségin 1952-ben változtattak legközelebb. A matura ez évtől kezdve nem jelentett közvetlen belépőt az egyetemekre, csak az oda való jelentkezést tette lehetővé. Az íráseblit szóbeli követte, ahol többek között a vizsgázók világnézetét és testi alkalmatosságát is felmérték. Tudásuk viszont kevéssé számított. Az egyetemekre a vizsgákat követően azok nyertek bebocsájtást, akik az akkori rendszernek megfeleltek. Aki nem, az előtt bezárultak a felsőoktatás kapui.

Az érettségi újabb módosítására 1982-ben került sor: összevonták ugyanis a felvételivel. Bizonyos tárgyak nemcsak maturát, hanem egyetemre, főiskolára való felvételit is jelentettek. A diákoknak egy darabig nem volt muszáj közös érettségi-felvételi vizsgát tenni, ha akartak, egyszerű érettségit is írhattak. Később viszont ez kötelezővé vált.

Újabb módosítás 2005-ben történt: eltörölték a felvételit.

Azóta előfordultak kisebb-nagyobb változtatások, és érettségi botrányok is akadtak jószerivel, ennek ellenére a gimnáziumba jelentkezők közül ezt a megmérettetést senki sem kerülheti el.

Forrás: Középsuli.hu