Magyarországon sem voltak még ilyen sokan kíváncsiak Munkácsyra: 2005-ben, amikor a Nemzeti Galériában rendezték a Munkácsy kiállítást, 360 ezer látogató kereste fel. A művészettörténészek szerint ez volt a Munkácsy reneszánsz kezdete. Azóta számos tárlatot nyitottak meg a magyar festőfejedelem festményeiből itthon és külföldön. A határon túl a Kárpát-medencében a kárpátaljai Munkácson és a székelyföldi Csíkszeredán volt Munkácsy kiállítás, a nagyvilágban pedig négy világvárosban: Bécsben, Pekingben, Sanghajban, Moszkvában. És most Szentpéterváron, ami a látogatók számát tekintve mindent ver. A világ második legnagyobb múzeumában, az Ermitázsban a pénztár előtt sokszor százötven- kétszáz méteres sor kígyózik. „Minden várakozást felülmúl az érdeklődés, régóta vártunk ilyen ütős időszaki kiállításra” – nyilatkozta Mikhail Piotrovszkij, az Ermitázs igazgatója. A Munkácsy tárlat július végén zár, addig is szurkolhatunk azért, hogy meglegyen az egymillió látogató. Az Ermitázs igazgatója magyarázattal szolgál arra, miért vevők az oroszok Munkácsyra. „Sok a közös vonás a nagy orosz festők és a Munkácsy műveiben, a romantikus realizmus mindig is közel állt hozzánk.” Mikhail Piotrovszkij kutatásai során azt is kiderítette, hogy III. Sándor trónörökösként, fia, II. Miklós pedig cárként felkereste Munkácsy párizsi műtermét.

Az Ermitázs Munkácsy kiállításának páratlan sikere megnyithatja a párizsi Louvre és a New York-i Metropolitan kapuit, s ha a világ három legnagyobb múzeumában bemutathatjuk műveit, az nagyban emelné a magyar festőfejedelem és a honi művészet ázsióját.

De nem feltétlenül kell Szentpétervárig menni, hogy Munkácsy képeket nézhessünk. Június 23-án, a Múzeumok Éjszakáján Nyíregyházán nyílik Munkácsy kiállítás. Augusztus elején pedig kiegészül több olyan festménnyel, amelyek addig az Ermitázs falain függenek.