A két szervezet segítségével a fél világon laktam családoknál vagy egyedülálló vendéglátóknál, és nekem is nagyon sok vendégem volt. Azon kívül, hogy természetesen így az ember megspórolja az utazás egyik legnagyobb költségét, a szállásdíjat, a legfontosabb, hogy így sokkal jobban meg lehet ismerni egy országot és lakóit.

A sok úton rossz tapasztalatom alig volt, jó annál több. Beninben, mikor megérkeztem a cotonou-i reptérre, a vendéglátóim vártak, ahogy ígérték - de azon kicsit meglepődtem, hogy motorral. Már este volt és a sötét kis utcákon a csomaggal együtt vitt vendéglátóm a közeli tengerpart miatt vékony homokréteggel borított utakon.

A CouchSurfingnek nagyon jó weboldala van, ami segíti, hogy az utazó ki tudja választani, kihez menne szívesen. Mivel népszerű az utazásnak ez a módja, a felkapottabb helyekre és főleg ünnepek környékén nehéz vendéglátót találni. Sokan csak két sort írnak és ezt kopizzák, s küldik el több címre, ami nagyon nem javallott. Én megírok egy hosszabb levelet és azt küldöm szét, de úgy, hogy legalább kétszer szerepeljen benne a potenciális vendéglátó neve, és így személyes legyen az üzenet. Általában öt helyre küldöm el először a kérést és mikor valaki visszautasít (nem ér rá, vannak vendégei már arra az időpontra, stb.) akkor újabbaknál próbálkozok.

Az adatlapon nagyon sok információ van, ha teljesen ki van töltve, a szállást felajánlókról és azokról is, akik csak utaznak ezzel a nagyon barátságos szervezettel. Fent vannak az oldalon a személyes adatok, az érdeklődési kör, nyelvismeret, hogy miért fontos neki a CS, merre utazott. Nagyon fontos részei az oldalaknak a referenciák. Ezeket érdemes elolvasni, mert sokat segít a választásban. Nekem például nagyon sok és csak jó referenciám van, így könnyebben is találok szállásadót. A járvány előtt fogadtam is utazókat, most nem, de ez még változhat.

A személyes adatlapból az is kiderül, milyen szállást tud a vendéglátó biztosítani - külön szobát, ágyat a nappaliban, esetleg közös szobában. Természetesen vannak extrém esetek is, például van, akinek csak egy ágya van és annak a felét ajánlja fel. Én ilyet természetesen nem jelölök be, de ők is gyakran találnak vendégeket.

Amikor az ember kiválasztja az úti célt és beírja a város nevét, gyakran több ezer név jelenik meg. Preferenciákkal lehet szűkíteni a listát - én például, mikor utazok, olyanokat választok, akiknek van referenciája. Ez az új tagok helyzetét nagyon megnehezíti, de van lehetőség arra, hogy ha valaki még nem vett részt aktívan a CS-ben, néhány ismerős CS tag személyes üzenetet írjon róla. Ahogy írtam, külön szobát vagy közösségi helyiségben lévő ágyat választok, bejelölöm, hogy a központtól ne legyen öt kilométernél messzebb a szállás és a legfontosabb, hogy csak olyanoknak írok, akik maximum egy hete bent voltak az oldalukon. Ezekkel a preferenciákkal a többezres lista gyakran száz alá is lesüllyed. Fontos szempont az is, hogy milyen hamar várható válasz, és egyáltán szokott-e válaszolni a CS tag.

A rengeteg út alatt aludtam nagyon jó körülmények között, de volt, hogy a földön volt egy matrac. Az is érdekes, hogy a vendéglátók mennyire bíznak meg a vendégekben. Én például eddig még mindig adtam kulcsot a hozzám érkezőknek, de gyakori, hogy reggel el kell indulni a házigazdával együtt és este az érkezésnél is hozzá kell alkalmazkodni - nincs ezzel baj, de például télen ez nem túl kényelmes. Én a vendégeimnek mindig adok reggelit, és legalább egyszer vacsorát is főzök. Útjaim során engem is gyakran meghívnak reggelire, vacsorára, de ez nem elvárható.

Illik vinni egy kis ajándékot a vendéglátóknak, én leggyakrabban a saját fotóimból ajándékozok, de néha viszek például bort is. Benini vendéglátómnak például névre szóló boroscímkét csináltattam, aminek persze nagyon örült.