A regényt 1971-ben, Gulyás András fordításában adta ki az Európa Könyvkiadó, majd 2015-ben a GloboBook Kiadó gondozásában jelent meg újra a kötet. A fordító régi munkáját átdolgozta és jegyzetekkel látta el. Gulyás András a 2016-os Afrika Expón mutatta be a kötetben ábrázolt  18. század végi, mesebeli és forrongó karibi világot.

Carpentier regénye az egykor Saint-Domingue-nak, ma Haitinak nevezett szigeten játszódik, azon különleges 18. század végi években, amikor a szigeten élő rabszolgák kiharcolják függetlenségüket, a világon elsőképpen. Gulyás András előadásában elmesélte, európaiként elsőként Columbus lépett Hispaniola, azaz a mai Kuba és Haiti földjére. Majd ahogyan a hódítók az arany után kutatva birtokba vették Mexikót, Ecuadort, és Perut, a kis szigetek, ahonnan minden elindult, elnéptelendtek. A spanyolok helyét nagyrészt francia kalózok vették át Hispaniolán, majd a 17. században a sziget a francia király gyarmata lett, Saint-Domingue néven. Óriási cukornád-ültetvényeken rengeteg rabszolgát dolgoztattak a gyarmatosítók.

A 18. század végén 800 ezer ember élt rabszolgasorban, míg a francia gyarmatosítók lélekszáma alig 15 ezer volt. A francia forradalom szelleme azonban ekkoriban eljutott a távoli Saint-Domingue szigetére is, és a rabszolgák körében felszabadítási mozgalom kialakulásának kedvezett.  A felkelés egyik vezetője Toussaint Louverture volt, aki felszólította társait, „együtt tépjék ki a rabszolgaság fáját”a szigeten. Az eleinte a britekkel és spanyolokkal szövetkező rabszolgák végül átálltak az őket felszabadító Francia Köztársaság nemzetgyűlésének oldalára, és előbb a spanyolokat, majd a briteket is kiszorították a szigetről. Noha a cukornádületetvényekből származó vagyonra áhítozó Napóleonnak sikerült végül eltávolítania Leclerc tábornok vezetésével Louverture-t a szigetről, Jean-Jacques Dessalines vezetésével diadalmaskodtak a felkelők Napóleon seregein, és 1804-ben kikiáltották a független Haitit. A fiatal ország első uralkodója Dessalines lett, őt Henrik Kristóf király követte  a trónon.

Carpentier könyvében a sajátosan trópusi Versailles-t megteremtő Henrik Kristóf király, Leclerc tábornok mágikus szépségű felesége, Napóleon húga, Pauline Bonaparte és  Louverture mellett megjelenik Mackandal is, a félkezű lázadó rabszolgavezér, akinek kivégzése során különös dolog történt. A szemtanúk szerint a férfi egyszerűen…elrepült. Az afrikai mágikus, animista hagyományok uralják a regény kitalált hősének, Ti Noelnek gondolkodását is. A regény világában egyszerre van jelen az afrikai vudu mágiája és az európai mintájú felvilágosodás szelleme.

A regény 1949-es első kiadásának Carpentier által írt előszava a mágikus realizmus programadó szövege.